Lakás- és házkiadás Solymáron

Itt lakom. Nem olvastam utána — ismerem a Jegenye-völgyet, tudom, melyik utcában hallatszik a vasút, és azt is, hogy a Mátyás-hegyi vár alatti részért mennyivel többet kérnek.

Milyen település ez valójában

Solymár kétarcú, és ezt bérbeadóként tudni kell. A Templom tér körüli régi mag sváb falu: szűk utcák, hosszú telkek, oldalhatáron álló parasztházak, a Dózsa György utcai Svábház és a Szűz Mária neve-templom. A hegyoldalak felé viszont teljesen más a kép — a hetvenes évektől felparcellázott zártkertekből lett lakóterület, tágas telkekkel és vegyes korú, vegyes minőségű házakkal.

A kettő nem ugyanaz a piac, és nem ugyanaz a bérlő. A falumag és a vasút környéke a praktikumot keresőké: gyalog elérhető bolt, óvoda, állomás — itt az a hívószó, hogy percre tervezhető a bejutás. A hegyoldal ezzel szemben a kilátásé és a nyugalomé; oda jellemzően autós, gyakran kétautós család költözik, akinek a panoráma és a privát szféra ér többet.

Ezért Solymáron soha ne hirdess úgy, hogy nem mondod meg, melyik részről van szó. A falumagban lévő régi házat a hangulatáért keresik, de a bérlő megijed a fűtésszámlától, ha nincs rendesen szigetelve. A hegyoldali háznál viszont a megközelítés a kérdés télen — és ezt a bérlő a második hóesés után fogja szóvá tenni, nem a szerződéskötéskor.

Hogy jut be innen valaki Budapestre

Ez az első kérdés, amit minden érdeklődő feltesz, és Solymáron szerencsére jó a válasz. A település a Budapest–Esztergom vasútvonalon fekszik, a vonat 1895 óta jár erre. Aki vonattal jár be, annak ez a vonal dönti el az életét — érdemes tudni, melyik utcából hány perc gyalog az állomás, mert a hirdetésben ez többet ér, mint három szép fotó.

Aki autóval jár, annak a reggeli kijutás a kérdés. Ezt ne szépítsd a hirdetésben: aki ideköltözik, úgyis megtapasztalja az első héten, és jobb, ha nem úgy érzi, hogy becsapták.

Kik bérelnek Solymáron

Három jól elkülönülő kör van. A legnagyobb a család, aki kertet akar — jellemzően kisgyerekkel, a német nemzetiségi óvoda és iskola miatt is. Ők maradnak a legtovább, gyakran évekig, és ez bérbeadóként a legjobb hír, amit kaphatsz.

A második a budapesti kiköltöző, aki a járvány óta otthonról dolgozik, és a fél lakásnyi pénzért egész házat kap. Ő igényesebb a műszaki állapotra: az internet sebessége nála nem apróság, hanem alapfeltétel.

A harmadik a átmenetileg itt dolgozó, aki pár hónapra jön. Vele vigyázz: a házat nem úgy használja, mint aki ott él.

Amit Solymáron konkrétan hibáznak el

Budapesti áron hirdetik. A solymári ház nem budapesti lakás. Aki ide költözik, tudatosan választ falut a város helyett, és pontosan tudja, mennyit ér a kert meg a nyugalom. A túlárazott ház itt nem lassan kel el — hanem sehogy.

A kertet nem rendezik el a szerződésben. Egy solymári telek nem három négyzetméter erkély. Ha nincs leírva, ki nyír, ki metsz, ki locsol, akkor egy év alatt elvadul, és azt visszahozni drágább, mint lett volna karbantartani.

A fűtést nem mondják meg előre. A régi sváb házak fűtésszámlája meg tudja lepni a bérlőt. Aki ezt az elején őszintén elmondja, az nem veszít bérlőt — az megtartja, mert nem a harmadik hónapban derül ki.

A ház nem lakás — ezt a szerződésbe kell írni

Egy társasházi lakásnál a ház ügyei a közös képviselőre tartoznak. Egy családi háznál minden a tulajdonosé: a kert, a kazán, az ereszcsatorna, a kapu, a riasztó. Ezek külön-külön nem bonyolultak — a baj abból lesz, ha nincsenek előre elosztva. Én tételesen beleírom a szerződésbe, ki nyírja a füvet, ki fizeti a kazán éves karbantartását, és mi történik, ha télen elfagy a kültéri csap.

Részletesen itt írtam róla: ki fizeti a javítást a bérleményben és mi hiányzik a letöltött bérleti szerződésből.

Mennyiért adható ki — és miért nem mondok rá számot itt

Minden ilyen oldalon lehetne egy átlagár. Nem írok ki egyet sem, mert félrevezető lenne: két egyforma méretű ház között a fűtés, a kert, a megközelítés és az állapot miatt óriási a különbség. Ezért itt nem átlagot mondok, hanem megnézem a házat.

Ami nálam minden bérletnél alap

Leinformálom a bérlőt, tízoldalas szerződést írok, közjegyzői okiratot készíttetek, és fényképes átadás-átvételi jegyzőkönyvet veszek fel digitális leltárral. Ha a kezelést is rám bízod, a hibabejelentéstől a havi rezsielszámolásig én intézem. Így dolgozom →

Gyakori kérdések

Solymáron laksz?

Igen, itt élek. Ezt a települést ismerem a legjobban az összes közül, amivel dolgozom.

Kiadható a falumagban lévő régi parasztház is?

Igen, és van rá kereslet — de a fűtés és a szigetelés állapotát előre tisztázni kell, különben a bérlő tavasszal felmond.

Hosszabb a bérlőkeresés, mint Budapesten?

Általában igen, szűkebb a kör. Cserébe aki ide költözik, tovább marad.

Környékbeli oldalaim: Budakeszi · Budaörs · Nagykovácsi · Pilisvörösvár · Üröm